Milyen módszerekben hiszek?

Hiszek az őszinte, spontán beszélgetések erejében és minden olyan eszközben, ami ezt elősegíti. Egy szűk órára a hozzám forduló levetkőzheti a mindennapi szerepeit és azokra a dolgokra koncentrálhat, amik igazán fontosak számára. Folyamatosan bővülő eszköztáram mellett három fő szemlélet hatja át a munkámat: sématerápia, gestalt terápia és kommunikációs tanácsadás. Az üléseket gyakran az SST (Single Session - Együléses Tanácsadás) struktúrája alapján tartom, hogy egy adott kérdéskört alaposan körüljárjunk.

Hogyan gondolkodom az emberről és a módszerek hatékonyságáról?

A sématerápiás szemlélet segít felismerni azokat a gyerekkori megküzdési módokat, amelyek felnőttként már nem szolgálnak minket jól. A pszichoedukáció fontos része a munkámnak, mert segítek a klienseknek kontextusba helyezni és hasznosítani az előzetes tudásukat és erőforrásaikat.

Amikor a kezdeti ülések egyikén röviden bemutatom azt a keretrendszert, amely mentén szemléljük a belső világunk történéseit, gyakran azt a reakciót látom, hogy "ez érdekes, így még nem gondoltam a bennem zajló dolgokra."

Nem azért töltünk együtt időt, hogy egy módszert puszta kontextus nélküli alkalmazzunk, hanem azért, hogy a módszer mindig szolgálja az adott ülés menetét. Mély és széles módszertani ismeretek szükségesek, mert különböző karakterű kliensek küzdenek különböző élethelyzetekkel.

Van, amikor az a célunk, hogy a kliens könnyebben átlássa a helyzetet, és magáénak érezze a megoldást vagy megközelítést. Ilyenkor olyan területen dolgozunk, ahol ő könnyen mozog, például egy mérnök vagy informatikus kliens esetében logikus érvek mentén, gyakorlati lépésekre lebontva haladunk.

Más helyzetekben viszont lényeges, hogy új, kevésbé használt idegpályákat fedezzünk fel annak érdekében, hogy teljesebb és jobban integrálható élményt tapasztaljunk meg. Ha az adott kliensnek nincs gyakorlata relaxációban, imaginációban, testérzet figyelésben és tudatosításban, akkor azzal dolgozunk, ami nehezebben megy neki. Ilyenek például, az előző példát folytatva, a szociális interakciók vagy ismerkedési helyzetek, ahol közel sem ennyire egyszerű átlátni a történéseket.

Mitől lesz hatékony egy módszer?

Ez egy nagyon fontos kérdés, amelyről érdemes beszélni, hogy mit értünk hatékonyság alatt ebben a munkában. Gyakran tapasztalom, hogy a hatékonyságot a könnyűséggel és gyorsasággal társítjuk. A közös munka elején ez gyakran felmerül, és ilyenkor gyakran találkozom csalódott szempárokkal, amikor erről beszélgetünk.

Nincs gyors megoldás, vagy ha valahol van is, én jobban tisztelem a szakmámat és a hozzám forduló klienseket annál, hogy ebben gondolkodjak. Képzeljük el, hogy van egy vitorláshajónk, és nekivágunk a tengernek vagy az óceánnak. A felkészült, profi legénység és egy pontos iránytű lényegesen megkönnyíti a munkánkat. Szörnyű belegondolni, mi sülne ki abból, ha ezek nélkül indulnánk útnak. Ez nem egy olyan műfaj, ahol út közben majd valahogy kitaláljuk (nem a kreatív megoldásokról beszélek egy szükséghelyzetben).

Szóval a mi munkánk is nagyon hasonló. Időnként olyan területre megyünk, ahová épeszű ember releváns gyakorlat nélkül nem menne, sokkal biztonságosabb ezt együtt megtenni. Annyira lesz hatékony a közös munka, mint egy izgalmas vitorlázás egy jól felszerelt vitorláson, felkészült és képzett legénységgel. Ezt érdemes tisztán látni.

Az oldal tartalmát szerzői jog védi. Kérlek, ha megosztod vagy idézel innen, mindig hivatkozz rám mint szerzőre. Amennyiben az oldal tartalmát inspirációnak használod, mindenképp kérj előzetes engedélyt.